Szeretem az új kezdeteket. Bár 2017 fantasztikus év volt a maga hullámvölgyeivel együtt, mégis nagyon vártam már az év végét és mindazt, amit 2018 hoz magával. Szerettem volna visszatekinteni, kicsit számotvetni, és úgy egyáltalán rendetrakni. Nem csak a lakásban és a teendők között, hanem fejben is, és talán ez az utóbbi a legfontosabb. Lehet, hogy megcsúszott egy kicsit ez a bejegyzés és február közepén jogosan nézhettek furcsán, de vannak folyamatok, amiket nem lehet siettetni, jövőre pedig biztosan érdekes lesz visszaolvasni. 🙂
ONLINE DETOX
Az első és legfontosabb lépésem az volt, hogy December 22-én kikapcsoltam minden értesítést, lenémítottam az összes alkalmazást a telefonomon és csak január 3-án kapcsoltam mindent vissza (illetve majdnem, de erről majd később). Szerettem volna a kikapcsolódásra és az ünnepekre koncentrálni, és a novemberi-decemberi időszak után úgy éreztem, hogy kell egy kis csend és nyugalom. Az első napokban bevallom nehéz volt, és nem is tudtam teljesen elszakadni, de aztán szépen lassan megszoktam, és gyakorlatilag felszabadult az egyik kezem, ami korábban a telefonomhoz nőtt. Imádom a munkám, de rá kellett jönnöm, hogy időről-időre be kell iktatnom egy-egy ilyen időszakot, hogy újult erővel tudjak belevágni a hétköznapokba.
ÉLD MEG A PILLANATOKAT
Igazán hajtós novembert és decembert tudhattam magam mögött, és már nem titok, az esküvőmet is szerveztem, ami nem volt kis falat, de erről még úgyis mesélek majd nektek. Kicsit azt éreztem az év vége felé haladva, hogy csak túlélek. Napról napra haladok mindennel, de igazán sosem vagyok sehol ott fejben, mindig már a következő feladaton agyalok és úgy érzem sok olyan pillanat volt 2017-ben, amit jobban meg kellett volna ragadni, megélni, átélni és élvezni. Így történt, hogy 24-én, az utolsó utáni hajrá után betelt a pohár és nem állítottunk fát, nem takarítottam, mint egy őrült, és nem főztünk semmi extrát. Úgy döntöttünk, hogy ez a nap a miénk, és pizsamában, társasjátékokkal és filmekkel töltöttük el ezt az egy napot. Beszélgettünk, nevettünk és egymásra figyeltünk, és még egy képet sem lőttem. És tudjátok mit? Ez volt a legjobb karácsonyom! 🙂
MUNKA VS. MAGÁNÉLET
A legfontosabb tanulsága a tavalyi évemnek, hogy igenis kell valamilyen keretet szabni a munkának. Szuper dolog otthonról dolgozni, és bármennyire is nem érzem munkának, amit imádok csinálni, mégis szükség van arra, hogy legyen egy pontja a napnak, amikor lerakom a tollat. Ez már csak a saját józan eszem megőrzése miatt is fontos, de azért is, mert a minőségi pihenő idő sokkal produktívabbá tesz. Nagyon örülök, hogy legalább a Paper Dice irodát össze tudtuk hozni, és ezzel már elindultunk egy sokkal jobb irányba és elkezdett valamiféle munka és magánélet közötti egyensúly kialakulni. Fix időben kelek, próbálok normális időben lefeküdni és nem éjjel válaszolni az e-mailekre, és idén szeretnék magam mellé segítséget is keresni, mert rájöttem, hogy nem kell mindent nekem csinálni, és rendben van, ha az ember segítséget kér.
ENGEDD EL
A tavalyi évben tanultam meg, hogy létezik olyan, hogy valamit egyszerűen nem tudok irányítani, és ez nem baj. Nem árulok el most újdonságot azzal, hogy kontroll mániás vagyok, ugye? Rettenetesen nehéz ezt levetkőzni, és vannak dolgok, amiken képes voltam napokon, heteken, de akár hónapokon át rágódni. Az a típus vagyok, aki hosszasan emészti magát bizonyos dolgokon, és ez sokszor az egészségemre is rányomta a bélyegét. Általában hosszan előre tervezek mindent és nagyon be tudok pánikolni, ha valami miatt újra kell tervezni, legyen szó a leghétköznapibb dolgokról vagy komolyabb tervekről. Az idei évben úgy érzem, hogy a személyiségem ezen a téren fejlődött a leginkább, és mostmár képes vagyok elengedni dolgokat, sőt felismerni azt, hogy hol van az a pont, ahonnan már nincs több ráhatásom a dolgokra, és nem kell magamat hibáztatni, mert tudom, hogy megtettem mindent.
ÉRTÉKELD ÖNMAGAD
Nem biztos, hogy ez a jó kifejezés, de 2017-ben tanultam meg először úgy igazán értékelni, ahol tartok. Nem az anyagiakra gondolok, hanem arra, hogy felmérjem, hogy ki is vagyok én, milyen ember lettem, miket értem el, kik vesznek körbe és úgy egyáltalán boldog vagyok-e. Ehhez hozzátartozik, hogy én általában hajtok valamilyen célért és sosem álltam meg mondjuk megdícsérni magamat. Pedig ez is fontos és rá kellett jöjjek, hogy fontosabb is, mint az, hogy mások mit gondolnak.
SZELEKTÁLJ
Tárgyakat, rossz szokásokat, képeket, app-eket, és igen akár kapcsolatokat is. MINDENT. Év végéhez közeledve jött rám egy ilyen hullám, és ez nem múlt el. Rájöttem, hogy sokkal rendszeresebben kellene szelektálnom minden téren, mert néha úgy érzem megfulladok. Sajnos szentimentális típus vagyok és nagyon tudok kötődni olyan dolgokhoz, amikre már rég nincs szükségem, vagy csak az emlékek szépítenek meg.
LÉGY ÖNMAGAD
Klisé? Igen. Igaz? Igaz. Sokáig nem tudtam ezzel mit kezdeni, de tényleg igaz, hogy csak az működik, ha az ember mindent úgy csinál, ahogy neki a legjobb, abból baj nem lehet. Ha egy percre is úgy érzem, hogy valakivel vagy valamilyen szituációban nem tudok önmagam lenni, akkor teljesen felesleges erőlködni.
POZITÍV GONDOLATOK
Mindig is igyekeztem egy nyugalmas kis világot teremteni magamnak, és pozitívan állni a dolgokhoz, de mostanra jutottam el oda, hogy egyáltalán nem is engedem be a drámát. Nem hiányzik a negativitás, és szeretném ezt folytatni. Nem azért, mert valami önjelölt buddha vagyok, hanem azért, mert elegem van abból, hogy olyasmik húzzanak le, amikkel nem is kellene foglalkoznom. Nyilván nem segít, hogy az intenet szükséges a munkámhoz, de itt is meg kell találni az egyensúlyt.
A KEVESEBB TÖBB
Az elmúlt évben a vásárlási szokásaim gyökeresen átalakultak. Több szerencsétlenül alakult mosás és shopping kör után megszületett bennem a gondolat, hogy ezentúl csak minőséget vásárolok. Na ez nem egyik napról a másikra jött és nem is úgy, hogy én ezt kitaláltam, hanem egyszerűen megelégeltem, hogy a pólóim elcsavarodnak az első mosás után, a pulcsik bolyhosak, a nadrágok szétszakadnak, a kabátok bélése szétfoszlik, ha egyáltalán van bélése…szóval elegem lett a rengeteg kidobott pénzből, és elkezdtem eleinte nem vásárolni. Aztán pedig inkább a minőséget keresni. Akkor veszek meg valamit, ha az anyagösszetételt, mosási utasításokat rendben találom és bár talán nem olyan trendi a ruhatáram és drágább, időtállóbb dolgokat veszek, mégis sokkal jobban érzem magam és összességében még spóroltam is az előző évekhez képest.
A MOZGÁS IGENIS KELL
A mozgás az egyetlen, amit csúfosan elbuktam a tavalyi évben, és nem sikerült úgy beépíteni, ahogyan szerettem volna. Egyedül a sétáinkat tudtuk rendszeresen beiktatni, ami szuper, de 2018-ban már sokkal jobban oda fogok figyelni erre is, mert ahogy írtam is, elég sokat betegeskedtem tavaly, és szeretnék az egészségemre nagyobb hangsúlyt fektetni idén, mert ez az egyik legnagyobb kincsünk az életben.