A hidratáló krémről bővebben – vendég poszt

Sokan kértétek, hogy írjak az összetevőkről egy kicsit, és ezzel együtt jött is az ötlet, hogy kit kérek meg, hogy segítsen ebben. Nem másról van szó, mint a Krémmániát szerkesztő Apolkáról. Én is innen / tőle tudtam meg sok mindent, így arra gondoltam jó lenne, ha Nektek is Ő mesélne ezekről:) Remélem tetszik nektek a bejegyzés, nekem nagyon:)

⚛⚛⚛


Bár az összetevő lista, vagyis INCI a kozmetikumokon elég riasztó és érthetetlen tud lenni, a teljes igazságot egy krémről nem a reklámok és nem is a dobozon lévő leírás, hanem bizony az INCI mondja meg. Szóval ha szeretnéd tudni, hogy valójában mit tud a hidratáló krémed, akkor ennek a legjobb módja, hogy rászánsz egy kis időt és energiát és kibogarászod az összetevőket! Kezdeti segítségnek íme egy kis összefoglaló az alapokról:  

Hogyan és mitől működik a hidratáló krém?
Először is az alap dolgok, amiktől egy hidratáló krém hidratáló krém lesz:

  • Oldószer: a többi összetevő feloldására szolgál. Az esetek 99%-ban ez a víz (water, aqua, eau), amiből a legtöbb van egy krémben. Nem csak oldószer, de hidratál is.
  • Hidratáló anyagok: értelemszerűen főként ezek hidratálják a bőrt. Két csoportjuk van: vízmegkötők, amik a bőr mélyebb rétegeiből és a levegőből magukhoz vonzzák és megkötik a vizet (pl. glycerin, sodium hyaluronate), és elzáró összetevők, amik pedig nem engedik, hogy a víz a bőr felső rétegéből elpárologjon, mint pl. ásványi olaj, méhviasz, szilikonok, növényi olajok. A jó hidratáló krémekben mindkét fajtából van, bőrtípustól függ, hogy melyikből mennyi. A száraz bőrre való krémekben sok az elzáró, a zsíros bőrre való krémekben pedig a vízmegkötő.
  • Emulgeálószerek: A krém a bőrbe a benne lévő olajos, zsíros anyagoknak köszönhetően szívódik be, viszont a víz és az olaj alapból nem keveredik. Az emulgeálószerek azok, amik ezt a problémát megoldják. (pl. glyceryl stearate, cetyl alcohol, stearic acid, glycol stearate)
  • Emollientek:  A hidratáló krém főleg nekik köszönhetően kellemes, vagyis ezek teszik a krémet könnyen kenhetővé, a bőrt pedig simává és puhává. Sok elzáró anyag egyben emollient is (pl. szilikonok, isopropyl palmitate, shea vaj, növényi olajok). Különösen a száraz bőrre való krémek fontos összetevői.
  • Segédanyagok: például stabilizáló és sűrítő anyagok, tartósítószerek, színezékek, ph stabilizálók, illatanyagok. Ezek a bőrnek nem különösebben hasznosak, sőt, viszont ezek nélkül egy híg, olajos és vizes részre szétvált, színtelen, szagtalan “löttyöt” kapnánk, ami néhány nap alatt még meg is romlana…..


Mitől lesz kiemelkedően jó egy hidratáló krém?
A fentiek az alapok, olyan mint egy embernél a testrészek. De csak mert van kezünk meg lábunk még nem leszünk csinosak. Csinos és szép a kiegészítőktől lesz az ember lánya, a ruhától, a sminktől, a frizurától. Na az ilyen kiegészítő dolgok azok, amik az alapokon túl kiemelkedővé tesznek egy hidratáló krémet és általában segítenek, hogy szép, egészséges legyen a bőr:

  • Antioxidánsok: segítik megelőzni a ráncokat. A legjobbnak tartott antioxidánsok páldául a C vitamin félék (minden, amiben van ascorbyl, ascorbic szó), az E vitamin (tocopheryl acetate), a zöld tea kivonat (camellia sinensis), a Q10 (ubiquinone) és a szőlő mag kivonat (vitis vinifera).
  • Gyulladáscsökkentők: különösen az érzékeny, rozaceás vagy pattanásos bőrnek hasznosak, de igazából mindenkinek jót tesznek. Kedvencek a zöld tea kivonat, az aloe vera (aloe barbadensis), az allantoin, a licorice növény kivonata (glycyrrhetinic acid, dipotassium glycyrrhizate) és a bisabolol.
  • Sejt-jelző összetevők: egy viszonylag újabb csoportjai az anti-aging összetevőknek. Ezek elvileg valamilyen módon a bőr sejtjeit a helyes, fiatalos működésre bíztatják. Ilyenek az A vitamin származékok (retinol, retinyl palmitate), a peptidek, a niacinamide vagy az adenosine.
  • Természetes hidratáló elemek (NMF): a bőr külső rétegében természetesen is megtalálható, vagy azokhoz szerkezetileg nagyon hasonló összetevők, védik és egészségesen tartják a bőrt. Az NMF-k közé tartoznak például az aminosavak (arginine, alanine, lysine), a keramidok (ceramide), a hialuronsav (sodium hyaluronate), a glicerin, a koleszterol, a zsírsavak (linoleic acid, linolenic acid) és nagyon sok természetes növényi olaj is  (pl. kókuszolaj – cocos-nucifera, olívaolaj – olea europaea, shea vaj – butyrospermum parkii, szójabab olaj – glycine soja , édes mandulaolaj – prunus amygdalus dulcis).


Mitől lesz kevésbé jó egy hidratáló krém?
Hogy mit érdemes kerülni, azt nehéz összefoglalni. Eléggé szubjektív a dolog, és ahány helyen olvas utána az ember lánya szinte annyi félét talál. Az EWG-t elég megbízhatónak tartom, ezért is használja a Krémmánia az EWG pontszámokat (azért nem értek mindenben egyet vele :)), és nem örülök, ha piros pöttyös összetevő van valamiben, amit használok. A kettő dolog, amit külön kiemelnék, mert nagyon gyakoriak, viszont szerintem érdemes kerülni őket:

  • Alcohol Denat: nagyon sok mindenben van alkohol. A natúrkozmetikumokban tartósítószer, a tonikokban tonizálja, frissíti a bőrt, a zsíros bőrre való termékekben fertőtlenít és rövid távon segít a bőrt zsírtalanítani, a gélkrémekben segíti a krém beszívódását, könnyű állagot ad. Viszont én mégis a kerülendő összetevők között tartom számon, mert irritál, szárít és állítólag a szabad gyökök keletkezését is elősegíti. Bár rövid távon hasznos, hosszú távon egyáltalán nem tesz jót. Kedvenc amerikai bőrgyógyászom Dr. Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a kozmetikumokat, ahol az alkohol az INCI első 7 helyének egyikén van.
  • Illatanyagok: A krém élvezeti értékét növelik, viszont a leggyakoribb allergének a kozmetikumokban függetlenül attól, hogy természetes vagy mesterséges forrásból vannak. Érzékeny bőrrel kötelező kerülni az illatanyagokat, de én annak a híve vagyok, hogy minek irritálni a bőrt, ha nem muszály.


Ha meggyőztelek, hogy érdemes bogarászni a összetevőket, akkor a KrémMánia összetevők részében mindenről részletesen olvashatsz, a krémelemző segítségével pedig pár perc alatt megtudhatod, hogy mi van a krémedben!

Follow:
Share: